2015. november 8., vasárnap

Baj Lábas hegyi kálvária

A keresztutat 2008-ban létesítették, majd 2009 virágvasárnapjának délutánján, (az azóta hagyományossá vált Látó-hegyi családi keresztút során) került felszentelésre a hegyi keresztút. Külön érdekessége, hogy minden stációt más-más család állított, és még ma is gondjukat viselik az építtető családok, vagy utódaik. A keresztút végén levő golgota csoportot a Baji Egyházközség tagjaink adományaiból emelték.

A stációk a Baj községből induló sárga turistajelzés mellett a Kecske-hegy és a Reim-hegy közötti völgyben vannak elhelyezve mintegy 1,5 km hosszban széthúzva. Itt halad a Gyöngyök-útja nevű zarándokút is, amelyik a golgotától nem messze levő körtemplomnál találkozik a Szent Jakab úttal (magyar el Camino).


Az alábbi  képeket FME-nek köszönöm.





Ezeket a képeket "Fotoport" készítette, köszönet érte ezúton is. További képek megtekinthetők itt:
http://fotoport.hu/hng/kom-eszt/baj-labashegyi-kalvaria.htm





Felirat hozzáadása
Felirat hozzáadása













Zirc kálvária

A kálvária mai területét már a 19. század elejétől Kálvária-dombnak nevezték, s rajta kereszt állt. Első írásos említése a zirci plébánia 1817. évi egyházlátogatási  jegyzőkönyvében található. A számba vett 5 kereszt közül az egyik az ún. Kálvária-hegyen volt, melynek alapítója ismeretlen, jogi személy nem gondoskodott róla.            
 A kálvárián álló fakereszt helyére 1895-ben építették fel a ma is meglévő keresztúti állomásokat és egy kis kápolnát. Az építkezést 1895. augusztus elején kezdték el és az új kálváriát már november végén felszentelhette Medits Nándor lazarista atya.
A század végén alapvetően megváltozott a keresztút környezete. A kálvária melletti - magántulajdonban lévő - területet megvásárolta a zirci járás közönsége az építendő kórház számára, ahol hamarosan (1900. március 1-én) már betegeket fogadott az Erzsébet-kórház. Új utcákat alakítottak ki, és a régiek elnevezését megújították. Ekkor lett az Új utcából Kálvária út, a kórházba vezető útból Erzsébet utca.
1901-ben a kápolna bővítésére került sor. Az új kápolna alapkő-letételét 1901. április 22-én tartották. Az átalakítás során nyerte el a kápolna mai formáját. Ekkor toldották meg a meglévő épületet egy toronnyal, amelynek keleti oldalán kiugró szószéket, alatta Krisztus koporsójának sziklaüreget alakítottak ki. A szentsír mellett a falba mélyítve még két stációállomást is elhelyeztek.                                                             

A nagy gonddal és odafigyeléssel rendben tartott kálvária a szerzetesrendek meghurcolása és az államosítások után elhanyagolódott. A kálvária-kápolna külső tatarozását Dudás Ottó plébános ösztönzésére az 1960-as évek elején, a kápolna belső felújítását és a keresztúti képek kijavítását az 1970-es évek elején - Hegedűs József Amand plébános működése alatt - végezték.

A templom körül csak 12 stáció van. A sorszámozásnál a  XI-es után a XIII-as következik. A XII. stáció maga a feszület, bent a kis kápolnában. (több helyen is ez a helyzet, pl. Ráckeve, Solymár Szél-hegy)
A XIV stáció pedig a kápolna falába süllyesztve található.
Bejutni a Ciszterci Apátság engedélyével (kulcsával) lehetett.

A képeket Tusják Attilának ezúton is nagyon köszönöm !















 
Az alábbi képeket Dénes Ildikónak köszönöm. 
(A kálvária vasrácsos kerítéssel van körbekerítve és a kapuk zárva. Vasárnap kora délutánonként a kápolnában misét tartanak, akkor van csak nyitva. )  

 










Sóly kálvária H

Még mindig semmi...csak tervezgetés...vagy még az se.....

Az alábbi 2015-ös bejegyzés. Már akkor "tervezték" a kálvária rendbehozatalát. Most 2020 december van, eddig semmi sem lett a tervből.

A stációfülkékből hiányoznak a képek

…A veszprémi püspökség 1846-ban egyházi látogatást (Visitatio Canonica) hajtott végre, melynek során leírták, hogy Sóly fiókegyházban volt egy Kálvária kőfallal bekerítve, melyet az Uraság tartott fenn.
Ugyanitt volt egy harangláb két haranggal: az egy 168 fontos (= kb. 85 kg) volt, s Szent János tiszteletére volt felszentelve, a másik csak 18 fontot (= kb. 9 kg-ot) nyomott. a sólyi fiókegyházban volt még a római katolikus híveknek - egy árokkal bekerített - külön temetője is.
A képek a megmaradt stációkat és a kereszteket ábrázolják. Sajnos a stációk betétképei hiányoznak, amelyek eredetileg kőből faragott domborművek voltak. Szeretnénk, ha a kálvária újból eredeti formájában helyreállításra kerülne. Hosszú évek után 2004. év Nagyhetében újból volt keresztúti ájtatosság Boka Tibor diakónus szemináriumi hallgatónak köszönhetően. Remélem, hogy e szép hagyomány és katolikus szokás nem megy feledésbe…













Képek innen:





Vilyvitány kálvária


Vilyvitány legmagasabb pontján, 2000. augusztus 13-án szentelték fel a Kálváriát, melynek stációképeit Sárossy Tibor szobrász készítette.
A kálvária érdekessége, hogy nincs 12-es stációkép, hanem helyette a keresztre feszített Krisztus
szobor-formában jelenik meg.

A fotókat  "Babarci tekergő"-nek köszönöm.
















Az alábbi szép videót is "Babarci tekergőnek" köszönöm:
https://photos.google.com/u/0/share/AF1QipNI27WRu78GC4lVJgRvUHIpGsxV3s6Uq917j2VwHTdkgwXIPQUNwBy7MasHy1grKQ/photo/AF1QipPKUp4ngxUyYsRsq4ZAX4kf31CSbFdP2S-TX4IC?key=Y1BoaXdYa0hRZXFMQUdIdHJ3OXMwaC1NOFJlZER3





2015. november 6., péntek

Budapest Csepel Tamariska dombi kálvária



A képeket  Dénes Ildikónak köszönöm !

Ez a hely, a csepeli Tamariska dombon, ahol a kálvária épült,  1994 óta természetvédelmi,  majd védett természetvédelmi terület,  tavaly óta pedig szakrális hely lett.  2015. október 11-én - miután tavaly átadták a kálvária három keresztjét, - most felavatták a hozzá tartozó keresztutat. A megfeszített Krisztust, jobbján és balján a két latort a kereszten ábrázoló faszobrokat a csepeli önkormányzat állíttatta. A keresztút további állomásait családok felajánlásával építették.
A kereszteket és a stációk domborműveit is Sárossy Tibor szobrász  szítette. A tizennégy stációt és a golgotát Spányi Antal, a Székesfehérvári Egyházmegye megyés püspöke áldotta meg.