2015. október 25., vasárnap

Sükösd kálvária (Temetőben)



A fotókat „FME”-nek köszönöm ! A XII. (sokáig itt hiányzó) és a IX-es stáció képét Lovas Andreának köszönöm.

A Hunyadi János úti temetőben áll a település régi kálváriája.

A törökök kiűzése után a helység lakói megszaporodtak, részint a környező pusztákból többen ideköltöztek, részint pedig új jövevények is érkeztek. Illirek, bunyevácok, vagy sokacok. Az eddig csak időnként megjelenő ferencrendiek most már nyugodtabban dolgozhattak és arra gondoltak, hogy egy atya állandóan Sükösdön lakjék. A bajai ferencesek láttak hozzá az új lelkészség megszervezéséhez. Kezdetben Bajáról jártak ki, majd pedig 1711 óta állandóan itt lakott egy barát, mint kihelyezett lelkész.

A gyakori árvizek miatt a falu sokszor „költözött” több temploma és temetője is volt. Egy 1831-es jegyzőkönyv már említést tesz a temetőről, gyanítható, hogy azidőben, vagy nem sokkal utána készülhettek a stációoszlopok is. A kő-faragások megkoptak, igencsak látszik rajtuk az „idő vasfogának” nyoma….











Érsekcsanád kálvária

A fotókat „FME”-nek köszönöm !!

Érsekcsanád már a középkorban is a kalocsai érsek birtokai közé tartozott. A török időkben sem pusztult el teljesen, bár lakosai nagyon megfogyatkoztak. 1720-ban 43 adóköteles háztartást írtak össze itt.
A település a régi időkben egészen közel feküdt a Dunához; de ott az árvizek miatt folytonos veszélynek volt kitéve, ezért 1806-ban átköltözött a jelenlegi helyére.
Érsekcsanád egyike azoknak a helyeknek, ahova a törökök kiűzése után magyarok költöztek.
Az itteni református egyház igen régi, papjainak névsorát egész 1650-ig tudja visszakövetni, lakosainak többsége ma is református vallású. A római katolikus plébániát csak 1839-ben szervezték, anyakönyvei azonban már 1799-ben kezdődnek. Római katolikus temploma 1829-ben épült.
A kalocsai érsek 1848-ig volt a település földesura és az 1900-as évek elején is az érsekségnek voltak itt a nagyobb birtokai.
Kálvária a Deák Ferenc utcai temetőben található,  stációi a pécsi Zsolnay gyár jellegzetes sárga klinkertéglájából készültek, egyes stációképek alján olvasható az adományozók neve.






























Sükösdi Szeretetközösség kálváriája

Sem jogom/feladatom/tisztem/kötelességem bizonyos kálváriák, „szent” helyek minősítése. Sem az, hogy ki, miben hisz, vagy nem hisz.
A blogban egyszerűen „csak” be szeretném mutatni, hogy hol, milyen kálváriák állnak még, avagy már.
Tiszteletben tartom mindenki hitét – habár néha elcsodálkozom…..
De ez is kálvária. Emiatt került ide ez a nemrég épült stációsor.












2015. október 13., kedd

Császártöltés kálvária



A fotókat „FME”-nek köszönöm !
  
A császártöltési sportpálya mellett található az öreg temető – ebben látható az 1930-ban épült kálvária. A kálvária dombormű-sorozat alkotói: Apáti Abt Sándor és Mack Lajos (a Zsolnay gyár keramikusai) voltak.
Érdemes sétát tenni az Öreg temető árnyas fái alatt. A falu első lakóinak a síremlékei közül is láthatunk párat, a háború után kitelepített és azóta is Németországban élő, Schaffer József felajánlásából megépült igen szép temetőkápolna  melletti sírkertben.
















Feket (Dusnok) Kálvária



A fényképeket „FME”-nek köszönöm !!!

A Mária kápolnáról itt lehet részletesebben olvasni : http://www.bucsujaras.hu/dusnok/barth.htm

Dusnok egyik szakrális helyén, a Feket nevű határrészben áll a kis kápolna, melyet Mária-kápolnaként emlegetnek.  Feket egy hajdani középkori falu volt, melyet a XVII.szd. közepéig laktak, de romjai még a XVIII.szd-ban is fennálltak. A kápolnát a falu szélén a lakosok adományaiból építették 1855-ben. Mostanra úgy tűnik a „nagy magyar Alföldön”  a „semmi közepén” áll a kápolna, s ide állítottak nemrég, a magyar zarándokutak építése közben stációkat….
A kápolna előtti szabad téren található egy nem szokványos kálvária, melyen a stációkon Krisztus életének állomásairól olvasható egy-egy sor, idézetekkel és gondolatokkal. A stációtáblák száma 14 – de semmilyen képet nem tartalmaznak, csak szöveget.