2015. november 8., vasárnap

Baj Lábas hegyi kálvária

A keresztutat 2008-ban létesítették, majd 2009 virágvasárnapjának délutánján, (az azóta hagyományossá vált Látó-hegyi családi keresztút során) került felszentelésre a hegyi keresztút. Külön érdekessége, hogy minden stációt más-más család állított, és még ma is gondjukat viselik az építtető családok, vagy utódaik. A keresztút végén levő golgota csoportot a Baji Egyházközség tagjaink adományaiból emelték.

A stációk a Baj községből induló sárga turistajelzés mellett a Kecske-hegy és a Reim-hegy közötti völgyben vannak elhelyezve mintegy 1,5 km hosszban széthúzva. Itt halad a Gyöngyök-útja nevű zarándokút is, amelyik a golgotától nem messze levő körtemplomnál találkozik a Szent Jakab úttal (magyar el Camino).


Az alábbi  képeket FME-nek köszönöm.





Ezeket a képeket "Fotoport" készítette, köszönet érte ezúton is. További képek megtekinthetők itt:
http://fotoport.hu/hng/kom-eszt/baj-labashegyi-kalvaria.htm



 
















Zirc kálvária


A kálvária mai területét már a 19. század elejétől Kálvária-dombnak nevezték, s rajta kereszt állt. Első írásos említése a zirci plébánia 1817. évi egyházlátogatási                      jegyzőkönyvében található. A számba vett 5 kereszt közül az egyik az ún. Kálvária-hegyen volt, melynek alapítója ismeretlen, jogi személy nem gondoskodott róla.            
 A kálvárián álló fakereszt helyére 1895-ben építették fel a ma is meglévő keresztúti állomásokat és egy kis kápolnát. Az építkezést 1895. augusztus elején kezdték el és az új kálváriát már november végén felszentelhette Medits Nándor lazarista atya.
A század végén alapvetően megváltozott a keresztút környezete. A kálvária melletti - magántulajdonban lévő - területet megvásárolta a zirci járás közönsége az építendő kórház számára, ahol hamarosan (1900. március 1-én) már betegeket fogadott az Erzsébet-kórház. Új utcákat alakítottak ki, és a régiek elnevezését megújították. Ekkor lett az Új utcából Kálvária út, a kórházba vezető útból Erzsébet utca.
1901-ben a kápolna bővítésére került sor. Az új kápolna alapkő-letételét 1901. április 22-én tartották. Az átalakítás során nyerte el a kápolna mai formáját. Ekkor toldották meg a meglévő épületet egy toronnyal, amelynek keleti oldalán kiugró szószéket, alatta Krisztus koporsójának sziklaüreget alakítottak ki. A szentsír mellett a falba mélyítve még két stációállomást is elhelyeztek.                                                             
A nagy gonddal és odafigyeléssel rendben tartott kálvária a szerzetesrendek meghurcolása és az államosítások után elhanyagolódott. A kálvária-kápolna külső tatarozását Dudás Ottó plébános ösztönzésére az 1960-as évek elején, a kápolna belső felújítását és a keresztúti képek kijavítását az 1970-es évek elején - Hegedűs József Amand plébános működése alatt - végezték.

A kálvária fotóit "Debi"-nek köszönöm !!
A templom körül csak 12 stáció van. A sorszámozásnál a  XI-es után a XIII-as következik.





 


 




 
Az alábbi képeket Dénes Ildikónak köszönöm. 
(A kálvária vasrácsos kerítéssel van körbekerítve és a kapuk zárva. Vasárnap kora délutánonként a kápolnában misét tartanak, akkor van csak nyitva. )  

 









Sóly kálvária H



A stációfülkékből hiányoznak a képek

…A veszprémi püspökség 1846-ban egyházi látogatást (Visitatio Canonica) hajtott végre, melynek során leírták, hogy Sóly fiókegyházban volt egy Kálvária kőfallal bekerítve, melyet az Uraság tartott fenn.
Ugyanitt volt egy harangláb két haranggal: az egy 168 fontos (= kb. 85 kg) volt, s Szent János tiszteletére volt felszentelve, a másik csak 18 fontot (= kb. 9 kg-ot) nyomott. a sólyi fiókegyházban volt még a római katolikus híveknek - egy árokkal bekerített - külön temetője is.
A képek a megmaradt stációkat és a kereszteket ábrázolják. Sajnos a stációk betétképei hiányoznak, amelyek eredetileg kőből faragott domborművek voltak. Szeretnénk, ha a kálvária újból eredeti formájában helyreállításra kerülne. Hosszú évek után 2004. év Nagyhetében újból voltkeresztúti ájtatosság Boka Tibor diakónus szemináriumi hallgatónak köszönhetően. Remélem, hogy e szép hagyomány és katolikus szokás nem megy feledésbe…













Képek innen:





Diszel (Tapolca) kálvária

A fényképeket "Debi"-nek köszönöm. (Ő úgy értesült, hogy azért van csak 11 stáció, mert nem jutott többre pénz.)


A nehezen olvasható, különös betűkkel írt emléktábla szövege szerint a képek 1983-ban készültek:
„A kálvária képeit Horváth János és Budai Anna, fiának Istvánnak emlékére festette,
a temetőbe nyugvó halottak lelkiüdvéért adományozta felesége Keczer Jolán
Anno domini 1983”
 „Diszelben hajdanán  a kálváriahegyen török időből származó temető volt.
Ide 1925-ig jártak ki ájtatoskodni keresztjáró napokon a hívők. Nagyhéten a hívek itt végzik a keresztúti ájtatosságaikat. A keresztre feszített Jézus és a Fájdalmas-Anya szobrait Glacz Ignácné, született Simor Mária vagyonos özvegy állíttatta. 1903-ban elkészült a Jézus szenvedését ábrázoló 14 stáció is, de az özvegy halála után már nem került fel a hegy oldalára, hanem a község temetőjében állították fel.”
(Megjegyzés: Diszel 1977. április elseje óta Tapolcához tartozó egykori község.)