2014. március 30., vasárnap

Mátraszentimre Falloskút 2. kálvária

2. Domborműves - nem szokványos - kálvária: Mária hét öröme-hét fájdalma kálvária



A fallóskúti csodatévő forrás közelében a templom építése az 1970-es években kezdődött el.

Pontos adataim nincsenek, de nagy valószínűséggel ez időben, vagy nem sokkal később épült a Mária hét öröme és - fájdalma, különleges, bronz-domborműves  kálvária is.

Ez a kálvária nem a „szokványos” 14 stációból áll. Krisztus életútját kíséri végig fogantatásától mennybemeneteléig.

Az alábbi kiegészítést Dénes Ildikónak köszönöm:
A Mária hét öröme és hét fájdalma kálvária a szervita templomok közelében szokott lenni. (szerviták, serviták: Szűz Mária Szolgái (lat. Ordo Servorum Mariae, OSM, Servi Mariae, SM): klerikus férfi szerzetesrend.)
http://lexikon.katolikus.hu/S/szervit%C3%A1k.html 


 
Az alábbi  két képet FME-nek köszönöm !



A stációképekről készült fotókat Győri Diának köszönöm !




















































A zománcképes stációról külön fejezet van itt: http://csendhegyek.blogspot.hu/2014/03/matraszentimre-falloskut-kalvaria-h.html



Mátraszentimre-Falloskút kálvária 2 nagyobb térképen való megjelenítése

Hollóháza kálvária

A kálvária első 7 képét, az ismertetőt és a térképet FME-nek köszönöm.
A többi fotót "Babarci tekergő" készítette, köszönet érte !
Az alábbi videói is tőle kaptam - köszönöm ezt is.
A video megtekintéséhez Google Chrome szükséges ! 

A sátor alakú, Szent László tiszteletére szentelt modern templomot 1967-ben építették - a porcelángyár rekonstrukciója miatt lebontott régi helyett - a falu fölötti domboldalra. A templomhoz porcelánkálvária vezet. 

Az épületet Csaba László Ybl-díjas építész tervezte. (Bejelentkezéssel látogatható.) 
A templom-belsőben látható keresztút stációi Kovács Margit keramikus alkotásai. Figyelmet érdemel még Somogyi József  Krisztus-corpusa és Szász Endre porcelán táblaképe is.
A modern templomhoz vezető lépcső mentén helyezték el az egri főszékesegyházban látható, Takács István által festett stációképek különleges technikával porcelánra vitt másolatait.(A másolatok készítője: Bükki Béla)  
























Hollóháza kálvária nagyobb térképen való megjelenítése

Újudvar kálvária



Az újudvari - miként az alábbi képeken is látszik - nagyon új kálvária. 2000-ben, a millenniumi ünnepségek keretében  állítottak keresztet a szőlőkkel betelepített hegyoldalon, ahová igen sokan jártak, nem csak szőlősgazdák, de kirándulók is. Pár év múlva felmerült a kérdés: lehetne-e a kereszt közelében kálváriát is építeni ? Újudvar lakóinak régi vágya volt,  hogy szabadtéri keresztutat létesítsenek. Hamarosan meg is született a döntés az "igen"-ről és 2008-ban elkészült V. Majzik Mária csodálatos, modern kálváriája. Megkapó végigjárni a Dallosi hegy oldalában felállított keresztutat. A természeti szépség még inkább kiemeli a stációk mondanivalóját. Az égetett kerámiákhoz a házat helyben élő mesterek építették. A hegyről csodálatos kilátás nyílik Zala nagy részére, ahonnan a határig is el lehet látni. A csúcson már korábban állt a kereszt, ott van a kálvária utolsó stációja. A keresztút további gondozását helybeliek vállalták. Az információt és a segítséget Szűcs Imre esperes plébános úrnak ezúton is nagyon köszönöm.
A képeket - egy kivételével - FME-nek köszönöm. 
 







(Ez a fotó Debi-től érkezett. Köszönöm.)













A térképi hely megjelölését "Debi"-nek köszönöm, de mindenkinek azt ajánlom, aki fel akarja keresni a helyszínt, hogy tájékozódjon, mielőtt nekiindul a gyalogtúrának, mert nem egyszerű a helyszín megtalálása...



Újudvar kálvária nagyobb térképen való megjelenítése

Veszprémfajsz kálvária


http://veszpremfajsz.hu/index.php/tortenelmunk/106-a-kezdetek  : „A falu neve 1233-ban jelentkezett először írásos formában. A magyar honfoglalás vezéralakjának Árpád fejedelem fiának Jutasnak, illetve Jutas fiának Fajsznak nevét őrzi. A középkori Fajsz falu („villa Fayz”) későbbi nevén Pór-Fajsz-ból napjainkra semmi nem maradt. 1242-ben a Dunántúlt is elérő tatárjárás minden bizonnyal elpusztította Fajsz falut. Ezután magánbirtokosok jelentek meg Fajszon, sőt a pannonhalmi apátság is szerzett kisebb birtokrészeket. A veszprémi káptalan 1263-1265-ben, majd a későbbi évszázadok során Fajsz falu (Pór-Fajsz) legnagyobb, sőt egyetlen földesurává vált. Az egyházi intézmények (veszprémi káptalan, veszprémi püspökség) és a világi földesuraságok úrbéres jobbágyai mellett nemesi családok is éltek a faluban.” A törökdúlás után a falu teljesen elnéptelenedett, majd  németek telepedtek meg a térségben.
A Szaleziánum adatai a kálváriára vonatkozóan:  http://www.szalezianum.hu/adatbazisok?kid=42
Alapítva: 1780 előtt
Átépítés: 1840-es évek, 1999
Építőmesterek: Építőmestereket nem ismerjük.
Karbantartás, fenntartás: A település hívő lakói tartják fenn.
Leírás: Eredetileg 3 kereszt 2 kápolnaszerű stációval, amit bővítettek 14 stációssá.
Kapcsolódó szokások: Nagypénteken és vasárnap hajnalban egyenként szállingóztak ki estétől hajnalig a családok a kálváriára imádkozni. Áldozó csütörtökön esőért imádkozik itt rendszeresen a falu lakossága.
Ábrázolás, térképi megjelenés: A kálvária képi ábrázolásáról nem tudunk. A 3 keresztes kálváriát feltüntetik Veszprém 1857. évi kataszteri térképén Magyar Országos Levéltár, Kataszteri térképek gyűjteménye (S78) 5. térkép szelvény.

A fényképeket "Debi"-nek köszönöm !!



I-XII stációk ilyenek

XIII-XIV stáció ilyen











http://commondatastorage.googleapis.com/static.panoramio.com/photos/original/64463172.jpg


B