2014. február 27., csütörtök

Budapest Kútvölgyi úti 7 stációs kálvária



Elöljáróban: Tudom, hogy egy kicsit kilóg a sorból ez a kálvária – hiszen nem „stáció-oszlopos” miként a többiek, de legalább kültéri... Mivel azonban ennek az épületnek a másik oldalán lévő – ugyancsak nem oszlopokon álló kálváriát már bemutattam, most megmutatom a másik oldalon találhatókat is, így téve teljessé a képet. Elképzelésem nem változott, továbbra is csak a stációs kálváriákat „gyűjtöm”.

Ezt a teljes anyagot, szöveget, képeket Dénes Ildikónak köszönöm.

Magyarság Engesztelő Kápolnája – Szűzanya hétfájdalma stációk
A kápolna (http://hu.wikipedia.org/wiki/K%C3%BAtv%C3%B6lgyi_Boldogasszony_K%C3%A1polna )egyik udvarában látható a Szűzanya hét fájdalma stációi-sorozat, a másik udvarrészben a Jézus szenvedését és halálát bemutató  14 stáció.

Története:
1753: a Nagyőszi család gyermeke a mostani kápolna területén lévő mély kútba zuhant, s szülei csak este találták meg. Amikor teljes épségben kihúzták, elmondta, hogy egy csodálatosan szép nő palástjával tartotta a víz felszínén. A szülők hálából kápolnát emeltettek a Mindenkor Segítő Szűz Mária tiszteletére Sigl Márton építőmesterrel. http://lexikon.katolikus.hu/K/Kútvölgyi Szűz Má1ria (engesztelő) kápolna.html
A telket, amelyen a kápolna áll, tulajdonosa 1969-ben Regöczi István atyának ajándékozta. Regöczi atya 1970-ben egy nagyobb fa épülettel, fa kápolnával, vette körül az eredeti épületet. Ekkor már a kápolna kegyképe egy 17. századi spanyol festő alkotása volt: Mária a gyermek Jézussal. A kápolna falait különböző neves művészek alkotásai díszítették.

A fakápolnát a rendszerváltást követően lebontották és 1990-ben sóskúti mészkőből felépült a Magyarság Engesztelő Kápolnája, ezt a ma is álló kápolnát 1990 december 8-án dr. Katona István váci segédpüspök szentelte fel. Ennek a kápolnának lett a szentélye az eredeti 1753-ban épült kis kőkápolna. Ekkor a kápolna mellett álló Mária-kutat fallal veszik körül, egy kis kerengőt kialakítva. A kutat felújították és 1991-ben a kerengő falára belga zarándokok által ajándékozott carrarai márványból készült 14 keresztúti állomás került.

A Szűzanya hétfájdalma stációkat Bakos Gyula szobrász Regöczi atya kérésére készítette

Amit a 7 stációs kálváriákról tudni kell/lehet:
"Szűz Mária szíve; Mária fájdalmai"
Mária hét fájdalma: Mária életének 7 eseménye, a késő középkor Mária-tiszteletének témája: Jézus körülmetélése, menekülés Egyiptomba, a 12 éves Jézus keresése, találkozás a kereszthordozó Jézussal, megfeszítés, levétel a keresztről, sírbatétel. Mária hét fájdalmának ünnepét a kölni érsekség számára 1423: zsinat hagyta jóvá. Ünnepe szept. 15. A Szűzanya fájdalmainak kultuszát részben az evangélium alapozza meg; részben ősi hagyományra megy vissza. Ezzel kerekedik a szakrális számszimbolika szellemében 7-re a Szűzanya szenvedése. Mária szeretetből osztozott Fia szenvedéseiben, végigkísérte keresztre-feszítését, részt vállalt áldozatában. http://www.keresztenymagyarorszag.hu/tortenelem/jelkepek/sz%EDv+t%F5rrel















Budapest Galgóczy úti kálvária nagyobb térképen való megjelenítése

2014. február 18., kedd

Zebegény kálvária


A képeket lelkes és hűséges segítőtársamnak, „Múltmentő”-nek köszönöm !

„Zebegény és térsége 1685 táján szabadult meg a töröktől. A térséget 1700-ban I. Lipót  Marossal, Visegráddal, Kisoroszival és a mai Zebegénnyel együtt Ernst Rüdiger von Starhenberg császári hadvezérnek – az 1683-ban  Bécs  védőjének – adományozta. 1746-ban a család ezen ágának kihaltával a birtokot a kincstár visszaszerezte és újból koronauradalom lett.  Ettől kezdve a visegrádi uradalomhoz tartozott, hova  magyar és tót favágók települtek be.  1735 táján Ulmban  hajóra (Ulmer Schachtel) szálló német telepesek jöttek a vidékre.
1853-ban Fischer Józsefné (Zoller Borbála) jóvoltából a Kálvária dombon megépült a  homlokzati tornyos kis méretű, keletelt, klasszicista kálvária kápolna.  Ebben az időben épült a kápolnához vezető út mellett kilenc stációs ház; mindegyiken kis fülkében Jézus keresztútját ábrázoló öntöttvas kép. Feltehetően a XIX. század elején épült a kálvária É-nyugati lábánál a Nepomuki Szent János kápolna (úti kápolna).”

A kálvária 10-11-12-13 stációképe a kápolna külső falán került elhelyezésre, a 14 stációkép a kápolnán belül, a falon található.
Krisztus sírba tétele, nagyobb méretű festményen megörökítve ugyancsak a kápolnában látható, a szentsír fölött. Az oltár fölötti festmény érdekessége az ábrázolt személyek erősen hangsúlyos keleti arcvonásai.

A település történetéhez, mint érdekességet, megemlítem,  hogy  „A község Kálvária-dombján talált rézkori veremlakások, tűzhely- és cserépedény-maradványok arról tanúskodnak, hogy régóta lakott település.
A középkori alapítású falut Almásnak nevezték, amely a Baranya megyei Zebegényben (ma Szebény) lévő bencés apátság birtoka volt. A helynév tehát birtoklástörténeti alapon került Baranyából Szob és Nagymaros mellé. A Zebegény név személynévből származik (Zubugun, Zebugun, Zebegneu, Zebegnyő). A települést 1295-ben említik először az oklevelek Zebeguen néven.
A török hódoltság alatt a község magyar lakossága kipusztult. A XVIII. századi újratelepüléskor a falu első lakosai szláv erdőmunkások voltak, majd 1735 körül Mainz környékéről németeket telepítettek be, akiknek szorgalmas és szakszerű munkája eredményeképpen híressé vált a község szőlőkultúrája.
























Zebegény kálvária nagyobb térképen való megjelenítése