2014. december 23., kedd

Nemesapáti kálvária



A fotókat ezúttal is köszönöm „Debi”-nek.

A Zala megyei kis falut, Nemesapátit  a 16–17. században a törökök sokszor feldúlták, mindezek ellenére nem néptelenedett el. A lakosság a református hitre tért, a 18. század elején azonban rekatolizált. 1934-be építették meg a templomkertben a kálváriát, a stációkhoz szükséges pénzösszeget minden esetben egy-egy család adományozta.  



Kép innen: http://www.panoramio.com/photo/29112628


















2014. december 9., kedd

Apátvarasd kálvária



A Keleti Mecsek lábánál fekvő kicsinyke  falu, Apátvarasd  sok más magyar falu-testvéréhez hasonlóan a törökdúlás után teljesen elnéptelenedett, s a harcok utáni első betelepülők a svábok voltak, akikről tudjuk, hogy szokásaik között a kálvária-építés hagyományát is magukkal hozták. Csak annyit sikerült megtudnom, hogy a falu kálváriája 1875 körül létesülhetett, mert helylét már akkor  Kálvária-hegynek (Kalvarienberg) hívták.

Ebben a faluban nem volt sem erő, sem akarat arra, hogy az ősök emlékét megőrizzék – meg is halt a kálváriájuk – és ez már sosem fog „feltámadni”.
Nézzétek a szomorú képeket, melyek Beck Miklós felvételei. Köszönet érte:













2014. november 27., csütörtök

Igal kálvária


A fotókat „FME”-nek köszönöm !!

A Kálvária-dombon épült szoborcsoport művészeti és egyházi értéke mellett történelmi szempontból is jelentős. Rákóczi kuruc seregének egyik súlyos, 1707. februári vereségét őrzi a Kálvária domb: mélyében Vak Bottyán a császári csapatok elesett katonái és a harcoknak áldozatul esett helyi lakosok kaptak itt közös, örök pihenőhelyet. Ide hordták össze az elpusztult épületek maradványait, melyekből e kis domb keletkezett.  http://www.igal.hu/Igal/Muemlekek
2013-ban a városrendezés során felmerül annak lehetősége, hogy „áttelepítik” a kálvária-dombot, de a lakosság tiltakozása miatt, mégis eredeti helyén maradt. Rendbe-tették, a kereszteket felújították, külső falába stációképeket helyeztek.


Egy régi fotó:



2014. november 7., péntek

Budapest (Kelenföld) Szt. Gellért templom kálváriája




A fényképeket Dénes Ildikónak köszönöm.


Az új Szent Gellért templom és plébánia alapkövét 1984. szeptember 24-én, Szent Gellért ünnepnapján tették le. 1992 karácsonyán Urunk születését már az új templomban ünnepelték, amely egyúttal a templom első szentmiséje is volt. A templom zárt, belső tere az oldaltermek megnyitásával bővíthető, zsúfoltság nélkül 1500 embert is képes befogadni. A templomot az urnatemetővel Kiss András Ybl-díjas építész tervezte. 1997-től a templom melletti telken a kolumbárium tovább bővült, amely 2003 őszére készült el, nevét a Szent Sírról kapta. 1999 augusztusára épült meg a templom harangtornya, és nyílt meg Varga Imre szobrászművész alkotásaival az Árpád-házi szentek szoborkertje.
A külső keresztúton a passió, Krisztus szenvedésének 14 állomása alkalmat nyújt arra, hogy végigjárhassuk utunkat Krisztussal, aki így figyelmeztet bennünket:"Aki követni akar, tagadja meg magát, vegye fel keresztjét minden nap, és úgy kövessen." (Lk 9,23) A keresztút állomásainak mozaikképét Mazzag Orsolya iparművész, a képet övező üvegkeretet Haba Erika iparművész készítette.

A szoborkertben öt magyar szent: Szent István király, Szent László király, Szent Imre herceg, Árpád-házi Szent Erzsébet, valamint Árpád-házi Szent Margit bronzból készült mellszobra látható.
A templom oromzatán Varga Imre alkotása a plébánia védőszentjének, Szent Gellért vértanúságát ábrázoló szobra. Az alkotás egyrészt emlékeztet a hősiesség, az életet feláldozó szeretet nagyságára, továbbá emlékeztet arra, hogy a látszólagos emberi kudarcok, a legnagyobb emberi elesettség mögött is ott van egy másik világ, Isten az ő angyalával a saját világába emel be minket.
A templom előterében láthatjuk a mester II. Szilveszter pápa művét is.
A plébániatemplom altemplomában, a külső keresztúton, és az újonnan elkészült 12 ezer urnafülkével rendelkező Szent Sír Kápolnában el nem évülő urnafülkék vannak, ahová a temetési lehetőségek nincsenek vallási felekezethez kötve. A Szent Sír Kápolnában lift segíti a mozgássérülteket. Innen a régi altemplom is megközelíthető rámpa segítségével. Ugyanitt láthatjuk Varga Imre szobrászművész Pieta alkotását. A Fájdalmas Szűzanya valamennyi magyar édesanya fájdalmának kifejezője. A kápolna érdekessége a tetőtér fordított csónak alakja, amely egyrészt a természetes világítást biztosítja, másrészt Noé bárkájára emlékeztet bennünket. Noé Isten utasítására épített bárka segítségével megmenekült a Vízözön pusztításától, majd pedig kikötve egy új élet lehetősége tárulkozott fel előtte. Így a bárka alakú tető egyszerre jelképezi a halál földi életet lezáró valóságát, s ugyanakkor az örök életre kitárulkozó reményt is, amelyet a feltámadt Krisztus ígérete alapoz meg számunkra.
A templomban Meszlényi Antal művész monumentális alkotása, a keresztre feszített Krisztus mindent átölelő, a kitárt karral mindenkihez odahajló, szeretetközösségébe befogadó gesztusa sugárzik ránk.

















2014. november 2., vasárnap

Olaszfalu kálvária



A fényképeket "bolyak"-nak köszönöm !

Olaszfalu hívő lakossága az 1870-es évek közepén határozta el, hogy falujukban kálváriát emelnek. Az építés költségeit a község lakói - ki-ki lehetőségei szerint - adták össze. A gyűjtés és az építkezés fő szervezője Szlotta József kántortanító volt. 1874-ben elkészült a három kőkereszt, fallal körülvéve, majd megépült a 10 stáció is. A keresztúti képeket később rendelték meg Bécsben. Az új kálváriát az egyházmegye, mivel az előírásoknak nem megfelelő formában épült meg, s fenntartására alapítványt sem tettek, nem áldotta meg. Nem tudott az építkezésről a plébánia kegyura, a zirci apát sem. Egy 1878-ban elrendelt plébániai látogatás alkalmával próbálták megtudni a kálvária építésének részleteit.1934 nyarán a falu lelkipásztorának  kezdeményezésére a kálváriát áthelyezték a templom udvarába. Az új kálváriát és a vele egyidőben megépülő hősök emlékművét az olaszfalusi hívek áldozatkészsége hozta létre. Ezzel egyidőben a templomot a zirci Apátúr, mint kegyúr állíttatta helyre. A renovált templomot, az új keresztutat és a falu háborúban elesett hőseinek emlékművét 1934. november 11-én áldotta meg dr. Werner Adolf zirci apát.
Az 1874-ben megépült kálvária keresztúti állomásait helyi mesterek, a szobrokat fehérvári kőfaragók készítették. A stációképeket Bécsből, Heindl János műkereskedéséből szerezték be. Az 1934-ben megépült új kálvária építő mesterei közül csupán a stácóképeket festő művész nevét ismerjük: Bányai Ödön, a római Képzőművészeti Akadémián végzett szobrászművész alkotásai.
A kálvária folyamatos javítását nem végezték el, így az 1910-es évekre a keresztút nagyobb javításra szorult. Közadakozásból 1374 korona jött össze, melyhez megigényelték a kálvária 200 koronás alaptőkéjének kamatait is, amely 1884 óta 256 koronára rúgott. Az 1930-as évek nagy építkezéseinek ösztönzője és irányítója dr. Fránek Döme plébános volt. Megépült a templom kertjében az új kálvária és a Hősök-emlékműve. Mindez, az apátság segítségén túl a falu lakosságának 3500 pengő anyagi áldozatot, és a plébánia megújítását is beleszámítva 693 igás és 615 gyalognapszámot jelentett. Az új kálváriát, a stációkat állító családok utódai gondozzák.
A képek üvegborítása és a viszonylag késői időpont miatt sajnos néhány kép nem jól, vagy alig látható. Ha valaki arra jár és több szerencséje van, örülnék, ha küldene újabb, jó képeket.




















Olaszfalu kálvária nagyobb térképen való megjelenítése