2013. június 30., vasárnap

Süttő kálvária


Véletlenül bukkantam rá néhány fotóra a süttői kálváriáról. Mivel a helyszín szinte elérhetetlen messzeségben van tőlem – megpróbáltam megkeresni a település polgármesterét, akitől nagyon kedves, segítőkész választ kaptam, azzal az ígérettel, hogy lefényképezik a stációkat és elküldik. Bevallom, kellemes meglepetésként ért a segítőkészségük. Hiszen közben más kálváriák adatait is keresgélem és miként a másik blogomban is panaszkodtam erről, nem nagyon tudok adatokat szerezni. A plébánia hivatalok vagy elérhetetlenek, vagy az E-mail címük nem jó, esetleg valami előttem ismeretlen okból nem válaszolnak. Nem tudom az okát, de meglehetősen lehangolóvá, reménytelenné vált a segítség-keresés is. El is határoztam, hogy ha valami csoda folytán mégis hozzájutok egy-egy kálvária-stáció fotó-sorozathoz, azokat akkor is felteszem a blogba, ha szöveges ismertetőt  egyelőre – nem tudok hozzá beszerezni.

E reménytelennek látszó keresgélés közepette múlt az idő s nem érkeztek el hozzám az ígéret ellenére Süttőről a fotók. Írtam egy érdeklődő levelet, s be kell valljam, nagyon elszégyelltem magam, amikor  rájöttem, hogy olyan helyen zavartam soraimmal, ahol komoly baj volt mostanában – nevezetesen Süttőt is érintette az az árhullám, ami az országban sok más helyen is komoly problémákat okozott. Ezúton is elnézését kérem  Czermann János  polgármester úrnak, és nem győzöm eléggé köszönni, hogy mindenféle komoly gondja, problémája ellenére, vette a fáradságot, válaszolt a levelemre, sőt végülis megküldte a kérésemre elkészült fotókat, melyeket  Resszer Péter amatőr fotós készített.

                                      *******************************
A Szent Ilona kápolna a Kálvária domb elején, a Calvinische Friedhof (ma Vásártér) felett magasodik.1748-ban Seel Ádám plébános kőből épült kápolnát emeltetett a süttői lakosok áldozatkészségéből, Szent Ilona tiszteletére. Majd 1755-ben történik róla említés, miszerint a 6 Stációból álló kálvária mellett kápolna épült.80 év elteltével már csak üresen álló romos épületként említik. Gelsei Bíró Ferenc plébános újíttatja fel 1834-ben, és az ekkor már 12 stációt is kijavíttatja.A következő időszakban nem megfelelő kőalap és a szakszerűtlenül javított tető miatt tovább romlik.Nagyarányú gyűjtés után, megnagyobbítva, 1856-ban új alapon építette fel Lachmayer Ferenc kőfaragó mester.
A toronyba két harang került, a nagyobbikat , a 110 font súlyút, Bécsújhelyen Hilfer Ignác műhelyében öntötték, a kisebb 70 fontosat Lachmayer adományozta.Ekkor kerül a Girgl Alajos által festett oltárkép a kápolnába, amely Szent Ilonát ábrázolja, kezében a feszülettel.
Az első világháború ezeket a harangokat sem kímélte meg. Újra csak 1925-ben kondulnak meg, újraöntésük után.A második világháborúban a tető megsemmisült, a tornyot ellőtték, ablakok, ajtó tönkrement.Legutóbbi felújítása 2001-ben befejeződött. Ma régi szépségében látható.

Külön szeretném kifejezni köszönetemet  Barakka Gábor tanárúrnak, aki az alábbi részletes ismertetőt küldte a kálvária történetéhez:



Süttő az esztergomi érsekség birtoka, újratelepítése 1712-től döntően alsó- és felső Ausztriából érkező családokkal történt.
Süttőn a Kálvária domb, a szőlőhegy elején, a Vásártér felett magasodik. 1755-ben már feljegyzik, hogy a Kálvária dombon lévő 6 stáció mellé kápolna épült. Feltételezhető, hogy a stációk az 1730-40-esévekben készülhettek. Az viszont már bizonyos, hogy 1748-ban Seel Ádám plébános, kőből épült kápolnát emeltetett a süttői lakosok áldozatkészségéből, Szt. Ilona tiszteletére. Az is ismert tény, hogy 1768. november 26-án, XIII. Kelemen pápa engedélyezte a Szt. Ilona napi búcsút. Az egyházlátogatási jegyzőkönyv szerint, a kápolna rendelkezik oltárral, és koronként miséznek is benne. Előtte 3 fakereszt található. Megemlíti még, hogy a kápolna mellett, Seitel Ignác nevű fráter remetelakot épített az érseki helynök felhatalmazásával. A kápolna állapota az évtizedek folyamán fokozatosan romlott. 80 év elteltével, üresen álló romos épület található már csak a Kálvária dombon.

1830-ban, Gelsei Bíró Ferenc plébános úr felméreti a kápolna állapotát, és segítséget kér a lakosságtól annak felújítására. 1834-ben a nagyon rossz állapotban lévő alapokat és a falazatot kijavíttatja, és működőképes állapotba hozatja, egyben kijavíttatja az ekkorra már 12 stációból álló kálváriát. Ez a megoldás azonban nem tartott sokáig, mivel nem volt megfelelő kőanyag és a beázásokat sem szüntették meg, tovább romlott az állapota.
1856-ban Feichtinger János plébános úr készített felmérést, amikor is megállapították, hogy az alap vizenyős, ázik, beomlás fenyeget. Ezek után nagyarányú gyűjtésbe kezdtek és 1856-ban megvalósult az-az elképzelés, hogy immár véglegesen átépítve és megnagyobbítva egy új kápolna épüljön.1856. május 4-én történt az alapkőletétel, és megkezdhették az alapozást. A kivitelezéssel Lachmayer Ferenc kőfaragó mestert bízták meg, aki az építésen kívül még adományokkal is hozzájárult a kápolna felépítéséhez.1856. szeptember 21-én szentelte fel Durguth József apát és esztergomi kanonok.
A kápolnához tartozó kálvária sorsa sokkal hányatottabb volt. Az egyházlátogatási jegyzőkönyvek szerint az 1730-as évektől kezdődően hat stációról, majd az 1830-as években már 12 stációról tudunk, de az 1905. május 23-i önkormányzati jegyzőkönyvben már csak hetet említenek meg. Milyenek lehettek ezek a stációk, mi okozhatta a gyors pusztulásukat?
Idézzünk az önkormányzati jegyzőkönyvből: „Jegyző a többé-kevésbé romnak tekinthető 7 kálvária stáció épület tetőzetét elárverezni s a kőanyagot az amúgy is építendő közvágóhíd céljaira felhasználni javasolja.”Ebből kitűnik, hogy Süttőn is, több német településhez hasonlóan, kőből épült és tetővel ellátott épület látta el a feladatot. (Valószínűleg a mellékelt ábrán látható Budakeszi stációkhoz hasonlított)Sajnos az idők folyamán ezek állapota folyamatosan romlott, felújításukra nem volt megfelelő mennyiségű pénz, így történhetett meg, hogy egyes stációk teljesen elpusztultak.

Az 1890-es kataszteri térképen már csak a hét stáció helye volt bejelölve. Az első stáció a Szt. Orbán kápolna mellett, három a temető melletti úton, és három a kápolna úton volt bejelölve.
A kis kápolna az 1900-as évek elején már romos állapotban volt, felújítására pénzalapot hoztak létre. A fent említett önkormányzati jegyzőkönyvben a következőket találhatjuk: „A helybeni róm. kath. plébánia hivatal 204/1905 sz. átirata a község tulajdonát képező régi dísztelen kápolna romok lebontása, s az Orbán kápolna alap terhére megrendelt 14 új oszlopszerű stáció helyének kijelölése tárgyában kapcsolatosan ezzel a temetőt szegélyező akácfák eladását, az itt befolyó összegnek az új kerítés céljaira való átengedését kérelmezi”.Ekkor került először szóba a Szt. Orbán kápolna és az új, ma is meglévő 14 oszlopszerű stáció elhelyezése.

Mint minden esetben nem ez volt az utolsó dátum a stációk elhelyezésében.
1910. április 16-i önkormányzati jegyzőkönyvben ismét megtaláljuk a probléma felvetését: „Jegyző utal a képviselőtestület 46/1905 sz. azon határozatára, mellyel kimondta miképp Cenner Lajos plébános kérelmének eleget téve, a régi dísztelen kápolna romokat, minthogy azok helyébe az Orbán kápolna 840 korona alapjának terhére 14 új oszlopszerű stációt szándékozik állíttatni, eltekintsen. Nevezett plébános úrral az elöljáróság akkoriban úgy állapodott meg, hogy mivel az új kőoszlopok befalazásához kőanyagra lesz szükség, a régi rozzant kápolnákat csak az újjak elkészülte után bontatja le, hogy azok anyagából az oszlopok befalazhatók legyenek. Ez ideig azonban hiába várta a plébános úr az értesítést; a régi kápolnák egyike-másika meg már annyira megrongált állapotban van, hogy egyenesen közveszélyes, az elöljáróság felelősségének érzetében sürgős intézkedést kér”.Ezt követően döntött a képviselő testület, hogy az elöljáróság intézkedjen a kápolnák lebontásáról, és a kőanyagot a helyszínen tárolja, míg a tetőcserepeket pedig a volt kántorlakás padlására helyeztesse el. Végre sikerült egyezségre jutni, az önkormányzat lebontatta a régi kápolnákat, kijelölte az új stációk helyét a kápolnai úton, az egyház pedig elkészíttette a máig megcsodálható oszlopszerű 14 stációt, amely hosszú évtizedeken keresztül szolgálta, hogy a vallásos emberek végigjárhassák Krisztus Golgotáját.


  






























Süttő kálvária nagyobb térképen való megjelenítése

2013. június 23., vasárnap

Ugod kálvária


A képeket Horváth Anikónak köszönöm.

Ugod hívő lakossága az 1870-es évek közepén határozta el, hogy falujukban kálváriát emelnek. Az építés költségeit a község lakói – ki-ki lehetősége szerint – adták össze. A gyűjtés és az építkezés fő szervezője Gerstner Ignác segédlelkész volt. 1888 őszére elkészült a templom nyugati oldalánál álló hármaskereszt és az ugodi vár megmaradt falaira elhelyezett 14 stáció. A kálváriát 1888. szeptember 17-én avatták fel és áldották meg. A keresztút teljes felújítására az 1990-es évek végén került sor.  A kálvária képeit 1986-ban Pfilf Éva domborműveire cserélték ki.  http://szalezianum.hu/adatbazisok?kid=37


A településnek és templomának (ritka jó, érdekes) története itt olvasható: http://www.ugod.hu























Lókút kálvária



A fényképeket Horváth Anikónak köszönöm.

Építés- és felújítás-történet: A keresztút építésének gondolatát dr. Markovits Bálint lókúti plébános karolta fel. 1913 tavaszán a templom mögötti sziklás, gödrökkel szabdalt területet a hívek feltöltötték majd planírozták. Július végén megépült a 14 kőstáció, majd augusztusban a keresztutat lezáró kőfal, benne kis kápolnával és felállították a 3 keresztet is. A kálvária ünnepélyes átadására 1913. szeptember 7-én került sor.
Építőmesterek: A 14 stációkápolna megépítését a lókuti hívők vállalták. A beillesztendő stációképeket Markovits Bálint plébános a bécsi Geburth vasgyárában rendelte meg. A kálváriakeresztet a veszprémi Velty Ferenc kőfaragómester készítette.
Karbantartás, fenntartás: A falubeliek lehetőség szerinti és a Lókútról más községbe, vagy Amerikába szakadtak adományaiból gyűlt össze 1913-ra az a közel 1000 koronányi összeg, amely immár fedezte a költségeket. Az 1913. június 13-án kelt alapítólevélben a lókúti római katolikus hitközség kötelezte magát arra, hogy a 14 kőstációból álló keresztutat és kőkeresztet fenntartják és utódainkat a fenntartásra kötelezik.