2013. március 21., csütörtök

Szuha kálvária



A Mátra-alji kis faluban is található egy kálvária, érdekessége, hogy a templom mellett, faragott kopjafákra kerültek fel a képek.
A település 15. századi, gótikus jellegű temploma 1688-ban leromlott állapotban volt. A dorogházi, 1811-es Canonica Visitatió szerint a mai, Kisboldogasszony tiszteletére szentelt, barokk stílusú templomot a régi felhasználásával építették 1768-ban. Címe: Szuha, Kossuth u. 82. (http://www.szuha.hu/a-telepueles-latnivaloi.html )

Bata Józsefnek külön köszönet, a kálvária történetének elmeséléséért:
Tarjánban nem volt kálvária, ezért határoztak úgy a lakosok és a plébánia együttesen, hogy létrehoznak egyet. A kálvária 1995-96-ban készült, a település lakóinak összefogásával – a fafaragás Erdélyi Bányai Ferenc  munkája, a zománcképek alkotója Berencsikné Gedeon Hajnalka. Minden stáció mellé egy család egy díszfát is ültetett, jelképezve ezzel is a közös akaratot és összefogást.

Az alábbi képeket Koós Andreának köszönöm:











  
Ezeket a képeket ’Galagonya’ http://tarjanikepek.hu/?p=1907  készítette, köszönet neki is.










Szuha kálvária nagyobb térképen való megjelenítése






Sümeg kálvária


Köszönöm Horváth Anikónak a kálváriáról küldött képeket és információkat!

Sümeg délkeleti határában, a Tapolcára vezető út mellett emelkedő lankás domboldalon találjuk a város köztemetőjét. Helyét még Bíró Márton püspök jelölte ki; jelentősebb számban a XIX. század eleje óta kezdtek ide temetkezni. A kápolna mellett Siklódy Lőrinc kimagasló művészi értéket képviselő Kálvária szoborcsoportja látható. Az 1926-ban készült, a keresztre feszített Krisztust és a két latort ábrázoló szoborkompozíciót eredetileg Tihanyban állították fel IV. Károly magyar király emlékére. 1960-ban kerültek ide, így sikerült megóvni őket a megsemmisítéstől.
(A tihanyi kálvária történetéről, ill. a keresztek ideszállításáról itt is lehet olvasni: http://tihany.osb.hu/kalvuj.htm )

http://szalezianum.hu/adatbazisok?kid=34  :

A 19. század első felében épült a háromkeresztes kálvária, amelynek utolsó stációi a temetői dombra vezetnek. A domb tetején áll az 1816-ban épült kápolna, előtte a szép barokk hármaskereszt és közelében a Ramasetter-család sírboltja. Az 1960-as években ide menekítették Tihanyból Siklódi Lőrinc bronz szobrait a IV. Károly emlékkálváriáról, amely ma is itt található. Részben a város terjeszkedése, részben a múlt rendszer ideológiája miatt a régi keresztutat elhanyagolták és lebontották. Az 1970-es években Békefi prépost úr Simon Béla kőfaragóval ismét felállíttatta a 14 stációt, de nem az eredeti, hanem egy rövidített útvonalon a temetőben. Az 1970-es években újjáépített kálvária terveit Vándor Ferenc egyházi építész tervete, a stációkat Simon Béla kőfaragó készítette el.





















Érdekességként beteszek ide még egy fényképet, melyet a neten kutakodva találtam. A kép – felirata szerint – a Sümegi kálváriát ábrázolja. Horváth Anikó a következőket tudta meg róla:


Az eredeti kálvária ill. stációsor az volt, ami ezen a régi fotón látható. A kórháztól a temetőig jött az út. Aztán kiparcellázták a búzamezőt és a szőlőket, ami a két oldalán volt az útnak, s a stációkat újraépítve, ill. Simon Béla kőfaragó általi faragásokkal behozták a temetőbe. A régiekben valami festett képek voltak.
A kálvária jelenetet kivetették Tihanyból, s Zalabéren hányódott egy udvarban. Egy jószemű plébános felfedezte, s idehozatta Sümegre, nagy tett volt ez akkoriban. Mikor már lehetett felállítani, gondolom a rendszerváltozás után elvitték volna, de már a sümegiek nem engedték, így lemásolták, s újraöntötték ezeket, azok vannak most Tihanyban.

A fotó helye:
 http://gyujtemeny.vatera.hu/kepeslap_fenykep/magyarorszag/1920_elott/sumeg_kalvaria_ut_1910_20_1710766985.html
 


Sümeg kálvária nagyobb térképen való megjelenítése

Salgótarján kálvária




A kálvária régi képeit  "Galagonyának" köszönhetem.
(http://tarjanikepek.hu/?p=753 )

A salgótarjáni kálváriát 1949-ben szentelték fel a Pipishegy déli lejtőjénél a Karancs-völgye felé tartó katlan szélén. A teraszos megállót követően a Krisztus szenvedését megörökítő 14 stáció között gyalogút kanyarog a tetőn lévő három keresztig.
2012-ben Civil kezdeményezésre restaurálták a kálvária stációit, Bóna Kovács Károly 1938-ban készült 14 domborművét a Képzőművészeti Egyetem Restaurátor Tanszéke újította fel.

Információk a kálváriáról itt is olvashatók: http://www.geocaching.hu/caches.geo?id=2784

http://nosza.info/blog/2013/09/16/felujitottak-a-salgotarjani-kalvariat/

"...A műalkotások állapotfelmérése során a szakértők megállapították, hogy a domborművek károsodása – a domborművekben lévő vasvázak, valamint a saját receptúrájú, napjainkra élettartama határait is elérő műkőkeverékre tekintettel – oly mértékben előrehaladott, hogy azok eredeti, külső térbe történő visszahelyezése a jelenlegi ismeretek szerint nem lehetséges úgy, hogy azok rövid időn belül ne szoruljanak ismételten restaurálásra. Ezért a Magyar Képzőművészeti Egyetem Restaurátor Tanszéke elkészítette a domborművek kültéren elhelyezhető hű másolatait az eredeti alkotások egyidejű restaurálása mellett, azok megóvása érdekében. Az eredeti állapotban helyreállított domborműveket az önkormányzat 2013. szeptember 3-án a salgótarjáni Dornyay Béla Múzeumnak adta át. A műalkotások másolatainak a Szent Imre-hegyi Kálváriára történő elhelyezését 2013. szeptember 9-én fejezték be..."
 
A felújítás utáni állapotról (stációkról) sajnos nincsenek képeim. 

 






















Múltmentő blogbarátom (http://multmento.blog.hu/)javaslatára kiegészítem a bejegyzést néhány régi fotóval:  http://tarjanikepek.hu/?p=16
http://p2.vatera.hu/photos/99/2d/51b6_1_big.jpg 
http://www.fortepan.hu/_photo/display/11482.jpg : "A kálváriát a "trianoni magyar kálvária" emlékére építették.1928 tavaszán kezdték el az építését.1931-ben megépült a történelmi Magyarország körvonalaival övezett barlang. 1942-ben épült a bazaltkocka alapú lépcsősor. Ez egy 176 fokból álló lépcsősor , aminek a tetején egy kőfal található. A kőfal volt régen a kálváriaegyüttes fő attrakciója "magyar feltámadás" barlangja, benne a Magyarok Nagyasszonyaként megjelenő Szűz Mária és Szent István szobrával, amelyet reflektorok világítottak meg. A barlangot szocializmus évtizedeiben befalazták, de mára az eredeti szobor körvonalait a kőfalon festékkel visszarajzolták." 






Salgótarján kálvária nagyobb térképen való megjelenítése